a vers a líra ént helyettesíti a hajóval. Olyan mintha már a költő tett volna valami olyat nagyon sértő dolgot, ami miatt már nem tudja elfogadni magát. A költő mint a hajó vágyik a teljes szabdságra csakhogy ezt nem érheti el kritikák, rossz élmények nélkül. A hajót lenyilazzák a költőt a kritikusok megvetik. Ez így van minden íróval. Majd amikor ezen túlesett nem uralkodhat rajta semmi, nem szabhat határt neki senki. Ez jó érzés lehet addig amíg nem jön valami váratlan amivel nem tud megbírkózni egyedül. Az életben erre is valók a barátok, a család. Aztán mindenki visszavágyik a önfeledt boldogságba a gyermekkorba, de oda már senki nem térhet vissza. Ezért kell kiélvezni azt a kort szerintem. Csakhogy ő nemhogy a gyermekkorba nem tud visszatérni de a rendes életbe sem. Ezért kívánja a megváltó halált.
Rengeteg embernek lehet ilyen érzése ha az életét nem boldognak, hasztalannak látja öregkorában. Remélem nekem nem ilyen felnőttkorom lesz, mert abba meg lehet őrülni. Az egész versben a céltalanság dominál, nem tud magával mit kezdeni ezért csinálja azta amit csinált. A másik kiváltó ok lehet a elégedetlenség, mert ha nincs megelégedve azzal az élettel akkor mint bárki más változtatni akar rajta. Ez a vers a személyessége miatt jó vers. Szerintem.